Aki elindul a jóga, vagy egyéb spirituális úton hamar szembe találkozik elterelődésekkel, amik az elme koncentrációját szétszórják és megakadályozzák, hogy befelé tudjunk figyelni (pl. betegségek, lustaság, kétely...). Ezeken segít átlendülni, ha kitartunk a gyakorlás mellett és csináljuk nap, mint nap.
Neked volt már hamstring (combhajlító) sérülésed? Hányszor jött elő benned a vágy, hogy de jó lenne, ha előrehajlásnál rá tudnál feküdni a lábadra vagy elérni a talajt?
Amikor elkezdesz jógázni fontos, hogy elhagyd a nyugati emberre jellemző mindent le akarok győzni, mindenből előnyt akarok kovácsolni hozzáállást. Ahelyett, hogy meg akarod hódítani az asanákat, hogy jobb és jobb akarsz lenni, inkább add át magad teljes egészében annak, ami jelen van egy pózban. Mély odaadás. Minden előrehajlás (amikor a fej a szív alá kerül) ezt a hozzáállást ösztönzi.
Te, hogy tekintesz a sérüléseidre gyakorlásod során?
"Tat Pratishedartham Ekatatva Abhyasaha" (Patanjali, jóga szútra 1.32)
Aki elindul a jóga, vagy egyéb spirituális úton hamar szembe találkozhat a citta vikshepákkal, azaz azokkal a zavaró tényezőkkel, elterelődésekkel, amik elménk koncentrációját szétszórják és megakadályozzák, hogy befelé tudjunk figyelni.
