Aki elindul a jóga, vagy egyéb spirituális úton hamar szembe találkozik a citta vikshepákkal, azaz azokkal a zavaró tényezőkkel, elterelődésekkel, amik elménk koncentrációját szétszórják és megakadályozzák, hogy befelé tudjunk figyelni.

"Gyakori, hogy a jógával 3 hónapos az ember szerelmi kapcsolata, ez az 'olyan jól érzem magam' állapot. Körülbelül 2 hónap gyakorlás után az emberek hajlamosak azt érezni, hogy megvilágosodtak. És akkor valamikor a 3. hónap környékén történik valami és a jóga elkezd valóban hatni. Az első dolog, amit az egónk ilyenkor tesz, hogy már keresi is a menekülő utat. Az emberek elindulnak a kijárat felé, pedig pont most kellene maradniuk."  Richard Freeman

Patanjali azt mondta, hogy válassz ki egy gyakorlást és maradj annál, hogy ezeken a figyelem elterelődéseken túl tudjál jutni. Hisz ezeket nem kikerülnünk, elkerülnünk kell, hanem észre kell vennünk őket és meg kell velük küzdenünk.

"Tat Pratishedartham Ekatatva Abhyasaha" (Patanjali, jóga szútra 1.32)

Válassz egy gyakorlást, és tarts ki mellette!

Nagyon kevés ember éri el Samadhit spontán. A legtöbbünknek az út a gyakorláson és az elengedésen keresztül vezet sok bizalommal, szívvel és belátással.

 

Patanjali a következő akadályokat sorolja fel a jóga szútrában:

1. Vyadi: betegség, sérülések

Ha beteg a test, nincs egyensúlyban, az befolyásolja az energia szintedet és elméd frissességét is. Ilyenkor sokkal nehezebb elcsendesedni. Egyes betegségek, sérülések azonban nagyon jó tanítók és azért jönnek, hogy általuk megtapasztalj valami újat és így fejlődj.

Érdekességként ide sorolható az a furcsa érzés is, amikor a jógautunk elején azt érezzük, hogy az eddig megszokott életünk, a szokásaink mintha kifordulnának önmagukból. 

2. Styana: tompaság, stagnáció, merevség

Tudod, hogy jót tesz a gyakorlás, de valamiért akkor is, újra es újra visszaesel a tompaságba (levertség,a gyakorlás iránti érdektelenség). Ez az akadály bekövetkezhet attól is, hogy felébred benned egy önálló belső erő, ami átmeneti kimerültséget okoz. Fontos, hogy a tompaság érzés ellenére is gyakorolj tovább. 

3. Samshaya: kétely

Felmerülhetnek kétséget keltő gondolatok hamar. Biztos jót tesz ez a hátfájásomnak? Lehet nem is nekem való az intenzív gyakorlás, inkább valami nyugisabbat kellene választanom. Biztos jól csinálom? Jó tanárnál vagyok? Itt jöhet az a veszély, hogy túl hamar váltasz és nem engeded, hogy egy egy irányzat valóban el kezdjen mélyebben hatni. 

A kételynek van  azonban jó oldala is, mert segít megkülönböztetni a jó utat a rossztól. Ha a kétely nem nagyon erős, akkor nem hátráltat, inkább csak éberen tart.

4. Pramada: hanyagság

Összpontosítás, légzés és odaadás nélküli gyakorlás. Például amikor a gondolataid teljesen máshol járnak gyakorlás közben. Érdemes mindig figyelni arra, hogy megtartsd a kezdők elméjének nyitottságát, kíváncsiságát (beginner mind). A 10. vinyasat is úgy csinálni, mintha az első lenne. Illetve sokat segít a tudatosság gyakorlás, az hogy a gyakorlás közben meg-megállsz és a figyelmedet a testedre, légzésedre viszed, újra és újra. Így könnyebb áthidalni a gyakorláson belüli hanyagságot. 

5. Alasya: lustaság

Amikor hiányzik az akaraterőd, hogy aktiváld magad (túl késő van, túl hideg van kinn vagy épp túl meleg, amikor túlságosan csábít a kanapé otthon). Lustává tesz az az érzés is, amikor már egy ideje jógázol és kezded úgy érezni, hogy már tudod mit, hogyan, merre - és ezért úgy érzed téged már nem érhet meglepetés, már nem tudsz hibázni.

Minden gyakorlásban jönnek időszakok, amikor úgy érzed visszalépsz és nem előre. Amikor esetleg egy gyakorlás nem esik olyan jól, mint előtte hónapokig vagy amikor a kellemes érzések utána elmaradnak. Fontos, hogy ilyenkor is gyakorolj tovább. Ahelyett, hogy engedsz a lustaságnak inkább örülj neki, hogy egy újabb akadály van előtted, amivel épp megküzdesz.

6. Avirati: érzékiség, vágy, függőségek

A folytonos akarás, valami után sóvárgás elveszi a vitalitásunkat, energiánkat és kimozdítja elménket a nyugalmából. A nyugati embereknek ez nagy akadályt jelent, hisz minden egyes reklám erre ösztönöz, ezt motiválja. Buddha, aki élt teljes gazdagságban utána pedig évekig teljes aszkéta módon, rájött arra, hogy a boldogság csakis elménk egyensúlyából fakadhat. Egy külső tényező sem képes minket hosszan boldoggá tenni. A jó hír az, hogy ha valóban rendszeresen gyakorolsz, egyre csökkenni fog a folytonos akarás valami külső dolog iránt és elkezd felébredni benned mélyen a belső csend iránti vágy.

7. Branti darshana: hibás tapasztalás, nem helyes nézőpont, téves szemléletmód

Az egyik legveszélyesebb hibás látásmód a materialista szemléletmód, nem fogadja el, hogy többek vagyunk a fizikai testünknél, nem fogadja el a test, lélek, szellem hármasságát. Aki így gondolkodik, hamar elutasít mindent, ami a testi gyakorláson kívül a jóga út része (pl. nekem nem kell a spirituális szöveg). Ide sorolnám azt is, amikor nagyon fix nézőpontjaid vannak és egyszerűen nem engedsz belőlük (én csak olyan oktatóhoz megyek, aki nem akar meditálni, nagyon tradícióhoz ragaszkodó gyakorlás).

8. Alabda Bhumikatva: a cél szem elől vesztése, kitartás hiánya

Nem tudsz elérni egy kívánt állapotot, célt. Túl sok az elvárás, amit ha nem teljesítesz, akkor jön a csalódás, frusztráció. Azt érzed kudarcot vallottál. Jellemző a felfedező ember típusra, aki könnyen ismerkedik új dolgokkal, viszont hamar el is veszti a lelkesedését.

9. Anavastitatvani: amikor nem tudod megtartani a kívánt állapotot

„Ha gyakorlok, jól érzem magam a bőrömben.“ De ha jól érzed magad, akkor csökken a belső motivációd arra, hogy erőfeszítéseket tegyél. Így könnyen jöhet egy visszaesés a gyakorlásban. Segíthet, ha minden gyakorláskor átgondolod miért is jó neked ez most. Az is lehet, hogy túl sok a gyakorlás és hiányzik az elengedés. 

Ezeket az akadályokat a következő szimptómák kísérhetik:

- szenvedés, fájdalom (fizikai és mentális)

- kétségbeesés 

- idegesség, feszültség, a test remegése

- szabálytalan légzés