A jóga asanák lényege benn történik a testedben. Nem az a lényeg, hogy mennyire tökéletes kívülről az asanád, hanem az, hogy te legbelül a testedben és az elmédben mit érzel és csinálsz. Az hogy képes vagy-e együtt maradni a kellemetlen érzésekkel is és nyugodtan tovább lélegezni. Azt, hogy nem félsz kilépni a komfortzónádból és azért állsz a matracra, hogy megküzdj elméd visszahúzó erőivel (félelem, kényelem, lustaság, szétszórtság).



Sok erőfeszítésre, befogadó, nyitott elmére van szükség, hogy fejlődni tudjunk nap mint nap.



Nekem pashimottanasana a legjobb tanító, hogy mennyire vagyunk képesek valóban jógázni. Az elméddel vagy a szíveddel jógázól? Az elméd a fejedet a térdedhez húzná minden áron, sokaknak ez a kevesebb munka és ez kényelmesebb. De valóban ez az asana lényege? A csipő billentés nagy munka eleinte és bizony kellemetlen húzó érzés. Sokszor mintha az idegszálaidon táncolnának. De vajon melyik visz téged valóban tovább az utadon? A hamstringeket, combod hátsó oldalát összehúzza az ambíció. (Nem csoda, hogy sok ember átesik hamstring sérülésen - valódi tanító tud lenni). Minél jobban törekszel fejjel előre, annál feszesebb lesz. Elengedés, megengedés és persze munka. Koncentráció és türelem.



Aztán egyszer ráérzel, hogy a valódi nyújtás legbelülről ered... és hogy mindig is benned volt csak eddig a sok fekete felhőtől nem láttad.

Az előrehajlás az én egyik mumusom. Talán neked is? Mikor jógázni kezdtem nagyon kötött, merev voltam hátul. Még ma is szenvedek vele néha és van, hogy hajlított térddel gyakorlok napokig. Volt is hátsó comb sérülésem, ami majdnem egy teljes évig elkísért.



Szóval mi kell ahhoz, hogy megérkezz egy előrehajlásba? Persze kell egy bizonyos testi stabilitás, egy szintig azért előre kell dolgoznod magad fizikailag. Aztán elérsz egy ponthoz, ahol már másról van szó. Itt jön az elengedés. Elengedés fejben.



Elengeded a félelmet, aggódást és a túlzott kontrollt (úristen előre fogok borulni, most tuti szétszakadok, ez túl sok és ijesztő... és hasonló gondolatok). Megengeded a hátsó combodnak, hogy nyúljon (hisz elől a társa úgyis dolgozik). Lebontod a falakat, amiket védelemként odahúztál valamikor régen.



Aztán, ha sikerül, megérkezel valahova, ahol eddig még nem jártál. Ahhhhhhh

Könnyedség és stabilitás. Életre kel az asanád.