... és éppen ezért olyan érzékeny, sérülékeny.
Minden fájdalomra, sérülésre, visszautasítottságra, megbántásra visszahúzódással reagál. Így kerülnek a téglák szépen lassan, de biztosan egymásra. Egészen addig amíg teljesen be nem zárják a szívet.
Aztán már nem is kell valódi sérelem. Megjelenik a félelem a sebezhetőségtől. A félelem a magatehetetlenségtől. És a fal csak erősödik. A szív bezár, hogy még véletlenül se bántsák többé.