Az energiánk véges. Nem csoda, ha legtöbben kimerültek, enerváltak. Alig marad életerő a nap, a hét végére. Alig marad energia arra, hogy valóban elkezdjünk önmagunk lenni és azt csinálni, amit szeretünk.
A legtöbb embernek arra megy el nap, mint nap az energiájának nagy része, hogy megpróbálja magát értékesnek érezni, hogy kapjon pár szeretet cseppet vagy, hogy biztonságban érezze magát. Amikor pedig megnyomják a gombjainkat, egyből védekezünk és bezárunk vagy védekezésből támadunk!
Hányan vannak még mindig abban, hogy mivel kevesebbnek érzik magukat másoknál folyton bizonyítani, túl teljesíteni akarnak.
Hányan vannak, akik kintről várják a szeretetet, vagyis azt, hogy a párjuk vagy gyermekük éreztesse ezt velük. Aztán amikor kisgyermek pár évesen közli, hogy utállak, akkor egyből ők is sérült gyermekként reagálnak (pl. Akkor többet nem is játszom veled).
Hányan vannak, akik folyton úgy érzik, hogy az élet veszélyes. Aggódnak, szoronganak, agyalnak, nem mernek dönteni, nem mernek (ki)lépni.
És ezek miatt sokan benn ragadnak függőségi kapcsolatokban, szenvedős élethelyzetekben, betegségekben...
Ezeket a mélyen megbúvó tévedéseket mindenképp érdemes megtisztítani! Hogy elhidd:
Értékes vagy.
Szerethető vagy.
Biztonságban vagy.
Jó helyen vagy itt és most.
Ha ezt rendbe teszed magadban, ha megkeresed azt a kisgyermeket magadban, aki ezt egyszer elhitte, akkor hatalmasat tud változni benned és körülötted minden!
Hisz a szeretet, a bizalom, a hit mind bennünk van! A szívünkben... és az év ezen időszakában valahogy könnyebben hozzáférhetünk ezekhez a mélységekhez.
