Itt az ideje, hogy érzelmileg felnőjünk! Hogy végre megismerjük önmagunkat és megismerjük az érzéseket, amik a testünk által megnyilvánulnak. Hogy akarunk szeretni, ha folyton kerüljük azt, ami bennünk van?
Hogy akarunk másokat szeretni, amíg azzal sem merünk szembe nézni, mi zajlik bennünk?
Sokszor látok korban felnőtt embereket dacos kisgyerekként viselkedni. Sokszor hallom, hogy mások életét elemzik, oldják meg, ítélkeznek, bírálnak, de nem is néznek önmagukba, hogy ez bennük mit mozdít meg.
Amikor jöttök hozzám és gyógyulni akartok, gyógyulni akar a lelketek le kell rombolni a színpadot. Nem arra vagyok kíváncsi, hogy ki sèrtett meg kit, ki hova megy kivel vagy ki mit mondott a másiknak. Ez igazándiból mind nem számít. Csak egy színdarab, amit az ego rendez. Ő nagyon élvezi mindezt és teljes mèrtékben elhiteti veled, hogy a másik a szenvedèsed okozója. Mondhatni színház az egész világ, legalábbis, amíg az ego ül a rendezői székben 
Ma a nyak, váll és így kicsit a mellkas nyitás volt az intenzív jóga hét 3. napi témája. Minden nap körbe járunk egy egy területet és ahhoz hozok érdekességeket. Volt már szó a héten a hamstringről (hátsó combizom), amit az erős akarás csak jobban befeszít. A térdről, mint az alázat jelképéről és hogy mire tud tanítani a behajlított térd.
Lássuk mit gyűjtöttem össze a nyakról:
A nyak hamar reagál a rossz légzésre. Ha folyton a mellkasba lélegzel, akkor valószínű, hogy a válladat is felhúzod a belégzés közben. Ezáltan ráfeszítesz erre az érzékeny nyaki területre.
Az emberi élet csak akkor tud értelmetlennek és haszontalannak érződni, amíg az anyagban gondolkodunk, élünk. Amíg nem èrezzük a kapcsolódást a felsőbb erőkhöz. Amíg azt hisszük, hogy folyton csinálnunk kell valamit, ami hasznos, értelmes. Amíg a belső hiány érzetünket tudattalanul a külvilággal akarjuk betöltetni.
Ezt hallottuk gyerekként, ezt látjuk. Pedig ez egy elterelő út. Elterel, attól a lehetőségtől, hogy megtapasztaljuk az életet önmagunkban.
Bakos Attila tegnap az előadásán azt mondta, azért kell a testi asana gyakorlás, hogy az idős korodat ne a test fájdalmaival töltsd, hanem le tudj ülni meditálni.
Nem mindegy, hogy milyen állapotban éled meg az idősebb korodat! Nem mindegy, hogy a tested fájdalommal teli, energiahiányos, beteges vagy pedig könnyed és egészséges.
Nem mindegy, hogy tudsz-a testben emelkedni, vagy csak egyre lejjebb húz.
Főként ezért kell jógázni!
Mindig tanulunk épp valamilyen erényt. Vagy akár többet is.
Ilyenkor az élet, olyan helyzeteket rak elénk, amik azt segítik, hogy ezt az erényt megtanuljuk. Ezért érdemes végignézni az elmúlt éveiden és megkérdezni magadtól, hogy milyen erényt kellene megtanulnod a tapasztalásaidból?
Például, ha folyton várakoznod kell, ha mindig kifogsz egy lassú vezetőt magad előtt, lehet épp a türelem erényét kell tanulnod.
Belekezdesz dolgokba, de a vége előtt feladod? Valahogy mindig elfogy az erőd? Akkor valószínű a kitartás erényét kell megtanulnod.
Elszakadtunk a természettől és ezért nem találjuk a helyünket a világban. Az embernek ugyanúgy szüksége van a természet energiáira, mint az állatoknak. Azzal, hogy beraktuk magunkat beton és kőfalak közé, elzártuk magunkat egy életerő forrástól.
Sosem az a lényeg, hogy mit csinálsz, hanem az, hogy mit érzel közben, mit vált ki belőled, az amit csinálsz!
Ez volt a mai jóga óránk tanítása, mert bizony ahogy jógán gyakorolsz, az nagyon sokat feltár belőled. A legtöbb, mindennapi életünket is meghatározó, mondhatnám sokszor önakadályozó hitrendszereink megmutatkoznak a gyakorlásunkban is.
Nem az a lényeg, hogy tökéletesen kivitelezd az asanád. Hanem az a lényeg, hogy megéld, megtapasztald benne és általa önmagad.
Életed melyik területén erőszakolod még meg magad? Hol nem a könnyedséget követed és éled meg, hanem különböző külső vagy belső dolgok miatt magadra erőszakolsz valamit, ami nem is te vagy?
Hol a sok muszáj, a kell, a kötelezettség jelen?
Hol élsz egoból és hol vezet már a szív?
Nem azt kell keresni a hétköznapokban, hogy mi a hasznos, mi a logikus. Hisz az mind csak az ego magyarázkodása. Azt kell keresni hol van a könnyedség jelen. Ha belekezdesz valamibe az jó érzéssel tölt el, vagy már az elején érzed, hogy csak muszájból csinálod, elvárásból, kötelezettségből.
Mindegyikünk tele van dühvel. Lehet azt gondolod most, hogy "áh én biztos nem". Ha csak nem élsz egész magas lelki rezgésszinten és/vagy nem dolgoztad már ki magadból az elfojtott düht, akkor bizony benned is rejtőzik egy adag!
